A mindennapok tapasztalata hívta életre azt, hogy tisztába tegyünk néhány alapvető fogalmat. Azokat, amelyek az évszázadok során más értelmet nyertek. Artúr király lovagjai még ismerték ezek jelentését. Ma már csak kevesen. Mik ezek és mit jelentenek?
A férfit nincs miért sajnálni. Nem is mondok itt többet, olvasd el inkább a cikkben…
Mi is a szeretet? Kinek mit jelent? Szó vagy tett? Szó és tett? Egy csokor virág vagy egy kedves szó? Odaadás? A választás lehetősége? Szabad akarat? Önkéntes szolgálat? Önzetlenség?
Nem mindig szavakkal kell rendezni egy kapcsolatot. Hogyhogy? – kérdezheted. Van más út. Tudom, tapasztaltam. Próbáld ki Te is!
Az elfogadás fogalmával, jelentésével és megértésével a mai napig vannak nehézségek. A kivitelezésével így hát még inkább. Ha talán megfordítjuk, és először „csináljuk”, éljük, akkor érteni, érezni is fogjuk. Tehát akkor mi is az elfogadás? S mit is kell csinálni, hogy ne haljunk bele?
Szeretet, megbocsátás – egyre többet hallani és olvasni őket. De mit is jelentenek ezek a hangzatos szavak?
Valami furcsa, megfoghatatlan misztérium lengi körül december huszonnegyedikét. Elmélkedtem kicsit erről, mi is lehet ez…
A szeretet mindenkiben jelenlévő érzelem. Nem mérhető és nem minősíthető. A szeretet végtelen. De honnan tudom, hogy szeretnek? Honnan tudja a férjem, a feleségem, a gyermekem, vagy bárki más, hogy szeretem? Gondolatok – nem csak a szeretetnyelvekről…
Az áldozattá válás egy nagyon mély folyamat, amely erős önbizalomvesztéssel jár. A bántalmazás, mint ahogyan a gyász is, tabu téma az emberek között. Mire valaki eljut oda, hogy ezt megossza másokkal, már nagyon hosszú és mély traumán esett keresztül.
Ne menj oda! Ne nyúlj hozzá! Ne csináld! Ne rosszalkodj! Ne szaladj! Ne mássz fel! Ne! Ne! Ne! Hányszor hallottuk gyerekkorunkban, vagy akár mondjuk mi magunk is csemeténknek egy nap? Sokszor? Néha? Sosem? Hogyan lehetne másképp?
