Ismerd fel az energiavámpírokat!
Olyan, mint amikor valami szívja a nyakad, fogait mélyen beléd vájva. Érzed, hogy szédülni kezdesz, émelyeg a gyomrod. Menekülnél, de lábaid a földbe gyökereztek.
Az életközépi válság nem kor. Nem dátum. Egy pillanat. Az a pillanat, amikor rádöbbensz, hogy talán többet éltél, mint amennyi hátravan. A pillanat, amikor fontolóra veszed, azt éled-e, amivel elégedett, amiben boldog vagy. Ha igen, akkor ez tényleg egy pillanat marad. Ha nem, akkor addig tart, amíg ismét pályára nem állsz. Nem a pótcselekvésekkel és habzsolással teli pályára (elmaradt élvezetek, meg nem szerzett tárgyak, meg nem élt vágyak), hanem arra, amiért megszülettél erre a földre, és ami valójában boldoggá tesz. S meglátásom szerint, valójában nincs is életközépi válság. Válság annak van, aki nem tett semmit. Az pedig bármikor bekövetkezhet. 40-44 éves kor között nem más, mint az elengedés időszaka van.
Olyan, mint amikor valami szívja a nyakad, fogait mélyen beléd vájva. Érzed, hogy szédülni kezdesz, émelyeg a gyomrod. Menekülnél, de lábaid a földbe gyökereztek.
Tévedés, hogy nem mindenki kreatív. Amikor a kurzusokon szóba kerül a kreativitás, nyomban a zenére, festészetre, versírásra, valamiféle kézműves alkotásra, vagy egy találmányra, üzleti ötletre gondolunk.
Az élettapasztalatainkból és a tanításokból hajlamosak vagyunk egyenleteket gyártani. Hogy ha ezt teszed, és ezzel bővíted, azt meg elveszed, valahányadikra emeled, akkor megkapod az eredményt.